A cikk-kezelőben megtalálható az összes eddig létrehozott cikk. A Keresési eszközök-re kattintva lehetőség van szűrni állapot, kategória, szerző, nyelv és egyebek szerint, illetve ezek többes alkalmazására is lehetőség van. Továbbá az egyes oszlopok elnevezésére kattintva azok sorba is rendezhetőek dátum, cím, azonosító és egyebek szerint. Természetesen szövegre is lehet keresni is a nagyító melletti mező segítségével.

Egy adott cikk szerkesztéséhez elég a címére rákattintatni, illetve törölni pedig a mellette levő rubrika bejelölésével, majd a Kuka gomb lenyomásával van lehetőség. Fontos tudni, hogy a kukázott elemeknek csak az állapota változik meg, végleges törlésre csak a kuka ürítése után kerül sor. Ez azért fontos, mert addig azonos alias-szal nem lehet cikket létrehozni. A kuka ürítéséhez az állapotot kell átbillenteni a kukában opcióra, majd itt kijelölni a törölni kívánt elemeket, aztán kuka kiürítése gombot kell lenyomni. A kiemelt gombbal lehet a bejelölt cikkeket kiemelet cikkekké változtatni. A cikkek állapotának módosítására használhatóak még közzététel, visszavonás, archiválás gombok.

A zöld hátterű Új gomb lenyomásával van lehetőségünk új cikket létrehozni.

Új cikk létrehozásánál az egyetlen kötelező mező a Cím, melyből automatikusan kerül legenerálásra az Alias. Az alias a böngésző címsorában jelenik meg egy adott cikk megnyitásakor. Egy cikk közvetlen linkelése esetén is szerepel az a hozzá tartozó URL hivatkozásban. Ha a cikk címe nagyon általános és a weboldalon még többször szerepelhet ugyanez, akkor célszerű az alias kézi beírása vagy utólagos szerekesztés esetén az átírása. Ha erre nem figyelünk, a rendszer automatikusan más aliast generál a következő ugyanazon című cikk létrehozásánál, de több okból is érdemes ezt saját magunktól átírni, hogy az aliasból tudni lehessen, melyik cikkről is van szó (pl konferencia_felhivas_17 eléggé semmit mondó, de konferencia_felhivas_2014_04_15_budapest már kellően egyértelmű lehet).

Továbbra a megfelelő Kategória kiválasztás is elengedhetetlen a cikk besorolásához, melyet a jobb oldalsávban tudunk megejteni. A Nyelv kiválasztása is fontos a többnyelvű oldalak esetében, így lehetőleg ezt se felejtsük el, mert megjelenítési problémákat okozhat. A többi opció az alapértelmezett beállításában megfelelő általában.

A szerkesztő panel gombjai meglehetősen ismerősek lehetnek az Office termékcsaládban látható eszköztárak által, illetve számos plusz funkció van még, ami a webes megjelenítést segíti. Ezek közül a fontosabbak pirossal aláhúzásra kerültek a mellékelt képen.

Formázások tisztogatása: Használata akkor szükségszerű, amikor más weboldalakról vagy dokumentumokból kerül átemelésre egy rövidebb-hosszabb anyagrész. A szöveg és képelemeket keretbefoglaló szerkezeti elemektől és azok tulajdonságaitól tisztogatja meg az ecset ikon a kijelölt szekciót, míg a radír pedig a szövegelemekre vonatkozó formázásokat szünteti meg. Működésük leginkább a Ctrl+Shift+V formázatlan beillesztéshez hasonlít, avagy egy szövegszerkesztő köztes használata is kiválthatja őket.

Forráskód megjelenítése: Szimplán megmutatja az aktuális cikk forráskódját. Használata kellően hasznos lehet, de inkább a HTML és CSS nyelvekben ismeretesebb szerkesztőknek ajánlott.

Szerkezet elemek mutatása: Egy összetettebb cikk szerkesztése során különösen hasznos lehet, mivel megmutatja az egyes szerkezeti elemek egymáshoz való viszonyát. Segítségével láthatjuk, hogy mely elem, mely másikon belül helyezkedik el vagy épp, hogy teljesen független tőle. A nem kívánt megjelenés hibadetektálásához elengedhetetlen eszköz. Bekapcsolása nem befolyásolja a cikk megjelenését a valóságban, csak a cikkszerkesztő számára látható éppen.

Képek kezelése: Ez egy meglehetősen multifunkciós részt képvisel, ugyanis a képek beszúrásán túlmenően azok átszerkesztésére is lehetőségünk van számos módon. Először is azt kell látnunk, hogy itt alapvetően már a kiszolgálóra feltöltött képeket láthatjuk az adott könyvtárstruktúrában. Az alsó File Browser szekció bal oldalán található a könyvtárstruktúra, közepén a kijelölt könyvtárban található fájlok és alkönyvtárak kerülnek listázásra, míg jobb oldalán a kijelölt kép tulajdonságai, illetve az azon elvégezhető műveletek ikonjai találhatóak. 

A felső részben a kijelölt képre vonatkozó elérési út, alternatív cím, méretezés, elhelyezkedés, margó méretek és szegély beállítások találhatóak. Tehát ha be akarunk szúrni egy képet, akkor az alsó részben azt először kiválasztjuk, majd a felül beállítjuk a rá vonatkozó számunkra ideális paramétereket.

Két fő módon lehet kezelni a képeket. Az első esetben adott egy valamekkora felbontású fotó, melyek beszúrni kívánunk adott méretben. A Dimensions részben megadjuk a számunkra ideális méretet, melynek következtében a fotó végeredményben az eredetitől eltérő méretben fog megjelenni, de valójában az eredeti kép kerül letöltésre, csak épp összezsugorítva. Ez számos esetben nem okoz problémát, de ha egy extra nagy felbontású fotóról beszélünk, akkor akár 5-10MB adatforgalmat is eredményezhet egy néhányszáz pixelnyi fotó letöltése, melyet aztán nem is feltétlenül tekintünk meg nagy méretben. Ez a megoldás több okból is kerülendő és csak akkor éri meg alkalmazni, ha az eredeti és a megjelenítendő kép közel azonos méretű vagy kis méretű fájlokról van szó (néhány 10 kilobyte).

Az Alignment és Margin paraméterek kezelése is rendkívül fontos, mivel ezek határozzák meg a kép és a szöveg egymáshoz képesti elhelyezkedését. Például ha azt szeretnénk, hogy a beillesztett képet a szöveg jobbról körbefolyja, akkor Left értékre kell állítani az Alignment-et és egy Margin-nál kivenni az Equal Values rubrikából a pipát, majd Right és Bottom mezők után 10-10 értékeket beírni. Ennek eredménye az lesz, hogy az ez után következő szöveg a képtől 10 pixelnyire jobbra fog elkezdődni, majd ha a kép aljára ért, akkor a következő sor is legalább 10 pixel távolságot tartani fog a kép aljától.

Ha például két szövegrész között akarunk egy képet megjeleníteni, akkor Middle opció tökéletes lehet, míg az Equal Values maradhat bepipálva egy adott margóérték mellett.